A „100% megújuló" koncepció az energiapolitika és energiatervezés sodorvonalában

A 21. század energetikai átalakulása során a 100% megújuló energia koncepciója került a szakmai viták középpontjába. Méhes Martina és Munkácsy Béla, az Energiaklub vezetői által írt cikk válaszként szolgált Szerbin Pável

„Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttműködésének feltételei egy villamosenergia-rendszerben”című írására, amely a Magyar Energetika 2021/3. számában jelent meg.

A megújuló energia tudományos megalapozottsága

A nemzetközi tudományos szakirodalom egyértelműen alátámasztja a 100% megújuló energiarendszer megvalósíthatóságát. A kutatások azt mutatják, hogy strategiai túlkapacitás-építéssel és megfelelő energiatároló rendszerekkel költséghatékonyan megvalósítható a teljes megújuló átállás. A napenergia túltermelése drámaian csiatárolás mennyiségét és költségeit, ami alternatívát jelent a nagyméretű akkumulátor-rendszerekkel szemben.

A Karlsruhe Műszaki Egyetem, a Lappeenrantai Egyetem és más vezető intézmények szakértői által végzett elemzések cáfolják azokat a mítoszokat, amelyek szerint a 100% megújuló rendszerek nem lehetségesek. Tom Brown vezető szerző hangsúlyozta: „Minden felvetett problémára léteznek technikai megoldások a mai technológiával”.

Magyarország energetikai helyzete és lehetőségei

Magyarország kedvező természeti adottságokkal rendelkezik a megújuló energia terén. Az ország napenergia potenciálja EU-s viszonylatban a top 10-ben szerepel, geotermikus adottságai pedig a legszűkebb élmezőnyben találhatók. A Magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2024-es felülvizsgálata szerint 2030-ra 29%-ra kívánja emelni a megújuló energiaforrások arányát a korábbi 21%-ról.

Az Energiaklub saját modellje kimutatta, hogy Magyarország energiaigényének felét és villamos energia termelésének 80%-át megújuló forrásokból lehet fedezni 2050-re, atomerőművek nélkül is. Ez a forgatókönyv 70%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést eredményezne a 2010-es szinthez képest.

Az energiarendszer rugalmassága és stabilitása

A modern energiarendszerek kihívása a változó megújuló források integrálása a hálózati stabilitás fenntartása mellett. A rugalmas energiarendszer alapelve, hogy maximalizálja a megújuló energiaforrások felhasználását, miközben más termelőknek és részben a fogyasztásnak is ezekhez kell alkalmazkodnia.

A mikrohálózatok (microgrid) fejlesztése kulcsfontosságú megoldás. Ezek a helyi energetikai közösségek képesek optimalizálni a termelést és fogyasztást, valamint szükség esetén energia leadására vagy felvételére az országos hálózatból. Az intelligens hálózatok (smart grid) lehetővé teszik, hogy a fogyasztók egyben termelőkként is működjenek („prosumer” koncepció).

Nemzetközi tapasztalatok és együttműködés

A nukleáris energia és megújulók kiegészítő szerepe világszerte elismerést nyer. Az IAEA főigazgatója, Rafael Grossi kiemelte: „A nukleáris ÉS a megújulók jelentik a jövőt” – cáfolva azt a hamis dilemmát, hogy választani kellene a kettő között. A francia példa mutatja, hogy 58 reaktor több mint 30 éve működik rugalmasan, 20% és 100% közötti teljesítménnyel, 30 perc alatt képes változtatni a kimeneti teljesítményt. Ez lehetővé teszi a megújulók változó termelésének kiegyensúlyozását fosszilis források igénybevétele nélkül.

Technológiai megoldások és kihívások

A 100% megújuló rendszer megvalósítása számos technológiai innovációt igényel.

Ezek közé tartoznak:

• Energiatárolási technológiák: akkumulátorok, power-to-gas rendszerek, hidrogén termelés
• Hálózati intelligencia: valós idejű monitoring és irányítás
• Szektorközi integráció: elektromos közlekedés, ipari folyamatok elektrifikációja

A hidrogén technológia különösen ígéretes lehetőség. Magyarország 2030-ra 20.000 tonna hidrogén előállítását tervezi fosszilis alapú párolgásos reformálással és 16.000 tonnát napenergiából.

 Gazdasági és társadalmi előnyök

A megújuló energia térnyerése jelentős gazdasági előnyöket kínál. Az Energiaklub számításai szerint a megújulós átállás munkahelyteremtő hatású, növeli az ország jövedelemmegtartó képességét és hozzájárul a hazai innováció fejlődéséhez.

Az EU Clean Energy Package és a REPowerEU program keretében Magyarország 4.000 milliárd forintos beruházást tervez az energetikai szuverenitás erősítésére. A legnagyobb összeg a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésre és üzembiztonság javítására irányul.

Következtetések

A 100% megújuló energiarendszer tudományosan megalapozott és technikailag megvalósítható célkitűzés. Magyarország természeti adottságai és a rendelkezésre álló technológiák lehetővé teszik az ambiciózus energetikai átállást. A sikeres megvalósítás kulcsa a rugalmas, intelligens hálózatok kiépítése, a hatékony energiatárolás és a szektorok közötti integráció.

A vita nem arról szól, hogy választani kell a nukleáris és megújuló energia között, hanem arról, hogyan lehet optimálisan kombinálni a különböző alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákat. Tehát a jövő energiarendszere diverzifikált, rugalmas és fenntartható lesz, ahol minden alacsony karbonintenzitású technológia szerepet kap a klímacélok elérésében.